Egyre növekvő energiaárak? A hőszigetelés a megoldás!

Mindez a 60-as években még nem volt ennyire fontos, akkoriban ugyanis a kőolaj és a szén ára sem közelítette meg a napjainkban tapasztalható energiaárakat. Az 1973-as olajválságot követően viszont rohamosan emelkedni kezdtek az árak, és ez a folyamat máig sem állt meg. Hasonlóan az üzemanyag árához, a rezsiköltségek is mind magasabbak.

A 80-as években még rendszerint a korábban épült épületek utólagos hőszigetelése volt a cél, s akkoriban még nem volt divat a 20-30 cm vastag hőszigetelő rendszerek alkalmazása. A hőszigetelés, mint korszerűsítési munkálat és a jövőre szóló befektetés, inkább csak körülbelül 2 évtizeddel ezelőtt vált elterjedtté. Elsősorban a 4-6 cm-es vastagságban felrakott hőszigetelés volt akkoriban elterjedt, de ahogyan egyre emelkedtek az energiaárak, úgy igyekeztek a gyártók és a szakemberek is mind inkább korszerű hőszigetelési megoldásokkal megjelenni a piacon.

A hőszigetelés vastagsága a lényeg?

Napjainkban főként a korábbi néhány centiméteres polisztirol rétegekre kerülnek további polisztirol szigetelés. Felmerül azonban a kérdés, hogy a vastagságra érdemes jobban odafigyelni, vagy más szempontok alapján mozogjunk a vásárláskor, választáskor. Idővel egyértelműen bebizonyosodott, hogy a minőségi alapanyagok használata legalább olyan fontos, mint a stabil alap létrehozása. Természetesen akkor is igaz ez, ha már egy korábban felrakott hőszigetelési rendszerre kerülnek újabb xps lapok. A szakemberek azt javasolják, hogy ha hőszigetelő rétegre szeretnénk ismételten felhelyezni hasonlót, akkor célszerű körültekintően megvizsgálni, milyen alapról van szó, mennyire mállik az, és képes lesz-e az új rendszer súlyát elviselni.

Málló / roskadt hőszigetelés? Mi a megoldás?

Gyakran előfordul, hogy az egykor szigetelt ingatlant szeretnénk újra hőszigetelő réteggel ellátni. A tapasztalatok szerint nagy ritkaság, ha az évtizedekkel ezelőtt felújított homlokzat még mindig kiváló állapotban van. Ilyenkor viszont mindenképpen számolni kell a repedésekkel, a málló részekkel. Még akkor is így van ez, ha korábban sor került hőszigetelő lapok felhelyezésére. A málló szigetelés rontja a hőszigetelést, és a nem megfelelő alapanyagok használata az időtálló minőségre is garantáltan rányomja bélyegét. Ilyenkor tehát érdemes átgondolni, hogy jobban megéri a korábbi rendszertől megszabadulni, és teljesen új, korszerű xps lapokra cserélni azokat.

Hőszigetelő lapok csak biztos alapokra!

A korábbi hőszigetelés állapotáról a legkönnyebben úgy győződhetünk meg, ha a nyílászárók környékén vizsgáljuk meg azt. Itt a dübelezésről, a lapok közötti esetleges hézagokról is tájékozódhatunk. Egyébként a fedővakolat állapota és az üvegszövet átlátszósága is sokat elárul arról, milyen alapokra számíthatunk.

Amennyiben tehát nedves, sérült vagy átázott hőszigetelő lapokkal találjuk szembe magunkat, akkor a csere az ideális döntés. Ha csak kisebb sérüléseket látunk, akkor ezek még javíthatóak, de igencsak pengeélen táncol a dolog hozzáértés hiányában. Ilyenkor mindenképpen szakember segítségét érdemes kérni.

Feszültségmentesítés a hőszigetelésben- mit jelent ez?

A folyamat során a korábban felhelyezett üvegszövet hálót át kell vágni. Ez körülbelül 3 méteres távolságban történjen meg, mind vízszintesen, mind függőlegesen. Így a felület tehermentesíthető, annak felszíne kiegyenlíthető. Arra azonban érdemes figyelni, hogy csak a hálót vágjuk át, és az alatta levő hőszigetelő lapok ne sérüljenek meg.

Ragasztás és dübelezés

Ha az alapok rendben vannak, akkor jöhet az új szigetelés felhelyezése. Ez a hőszigetelés ragasztásával és dübelezéssel történik. Az első esetében az úgynevezett pont-perem módszert érdemes használni, mely megelőzi, hogy levegő kerüljön a szigetelés mögé. A dübelezés megerősíti a rendszert, az strapabíróbbá válik az.

A homlokzati hőszigetelés alkalmával nem csupán az alapanyagokat illetően célszerű a minőségi megoldások mellett letenni a voksot, hanem a megválasztott szakemberekkel összefüggésben is. Az alapanyagok optimális társítása szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy milyen színvonalú végeredmény születik, és az megfelelően szolgálja-e majd az időtálló, valóban energiatakarékosságot biztosító hőszigetelést.