A legtöbben úgy gondolják, hogy minél vastagabb hőszigetelő rendszert választanak, annál jobb hőszigetelő-képességet érhetnek el. Tény ugyanakkor, hogy egy bizonyos vastagság után a felhasznált alapanyagok többe kerülhetnek, mint amennyi valós megtakarítás érhető el ilyen módon. Ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy a korszerű alapanyagok már olyan speciális tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek akár vékonyabb rétegben is lehetővé teszik az optimális értékek elérését.

A hőszigetelés nem csupán a homlokzat esetében érdemel figyelmet, hanem a padlás és a padló esetében is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hőszigetelés vastagsága mellett a választott rendszer sem elhanyagolható tényező.

• Nem mindegy, hogy kőzetgyapot, üveggyapot, a sokak által választott hungarocell, grafitos hungarocell vagy poliuretán mellett tesszük le a voksot. Ezek ugyanis mind eltérő hőszigetelő képességgel rendelkeznek.
• Az alapanyagok márkájára is célszerű hangsúlyt helyezni, ugyanis ennek függvényében is alakulnak a hőszigetelési jellemzők.
• A gyártási technológiák, vagy például az úgynevezett testsűrűség is befolyásolják azt, hogy mennyire felel meg egy-egy hőszigetelésre felhasznált anyag a felé támasztott követelményeknek.

A hőszigetelő anyagok minden korábbinál szélesebb választékban jelen vannak napjaink kínálatában, ezért korántsem mindegy, hogy sikerül-e közöttük letenni a voksot egyik vagy másik mellett. Ahelyett azonban, hogy egymással hasonlíthatnánk az alapanyagokat, azok előnyeit és hátrányait fókuszba helyezve, elsőként érdemes arra figyelmet fordítani, hogy a kivitelezés szakszerűen történjen, az alapanyagok egyéni sajátosságait és egymással való együtt funkcionálását szem előtt tartva.

Mi a trend a piacon?

A homlokzatok esetében napjainkban a 10 vagy 15 cm vastag utólagos hőszigetelés a leginkább elterjedt. A padlásfödém esetében sem haladja meg a szigetelési vastagság a 20 cm-t. A hőszigetelő képesség és a minőség ugyan kiemelt jelentőséggel bírnak, de a tapasztalatok szerint ezek a vastagságok mégsem elegendőek az optimális belső mikroklíma biztosítására. Nem mehetünk el ugyanis egy olyan lényeges téma mellett, mely az energiaárakra vonatkozik. Ezek minden valószínűség szerint a jövőben nem fognak csökkenni, ezért fontos felkészíteni otthonunkat a kifogástalan szigeteléssel a megtakarítás lehetőségére.

Hogyan lehetséges ez? A homlokzati részeken utólagos szigeteléskor akár a 20 cm-es, vagy ennél vastagabb hőszigetelő rendszerek is alkalmazásra kerülhetnek. Jelenleg a legtöbbet vásárolt homlokzati hőszigetelő rendszer a 15 cm-es eps hőszigetelés. A padlásfödém esetében pedig a 30 cm sem számít már túl vastagnak.

Régi és új építésű ingatlanok: más megoldások lehetnek megfelelőek!

Az utólagos hőszigetelés esetében valóban a szigetelőanyag vastagságának helyes megválasztásával tehetünk a legtöbbet az otthon kényelméért. De mi a helyzet az újépítésű ingatlanoknál? Esetükben már bekapcsolódnak a folyamatba a felhasznált építőanyagok is. A korszerű okos téglák, az üvegszerkezetű falazók akár hőszigetelő réteg felhelyezése nélkül is optimális viszonyokat biztosítanak. A régi építésű B30-as téglafalak akár 20 cm-es utólagos szigeteléssel sem vehetik fel a versenyt az újszerű falazati elemekkel szemben.

Természetesen a korszerű építkezési alapanyagok árban messze többe kerülnek, mint a régi téglák. Ugyanakkor előnyeiket hosszú távon lehet élvezni, és egy idő után garantáltan behozzák árukat. Építkezés során tehát mindenképpen megfontolandó, hogy az utólagos szigetelés és a vele járó munkadíj mellett döntsünk, vagy a belülről üres, szigetelés nélküli falazatot válasszuk. A költségvonzatot átszámolva az okos téglák már nem is kerülnek olyan sokba, igaz?

Miért ajánlottak a vastag hőszigetelő anyagok?

Amennyiben tehát régi építésű ingatlanunkat szeretnénk korszerűsíteni, akkor a homlokzati hőszigetelési rendszerek közül érdemes választani. A téma mindenképpen figyelmet érdemel, hiszen a nem megfelelő paraméterekkel rendelkező homlokzati fal nyáron felforrósítja, télen viszont a költséges fűtés ellenére is hűti a belső tereket.

A korábbiakban említetteknek megfelelően a homlokzati 10 cm feletti, a padlásfödém kapcsán pedig a 20 cm feletti hőszigetelés váltja leginkább be a hozzá fűzött reményeket. Ilyen módon a választott alapanyagtól függően a 2-5 év alatt megtérülnek a beruházási költségek, és a fűtésre-hűtésre sem kell a korábbiakhoz hasonló összeget költeni.

Érdemes mindezt a felújítással járó költségek oldaláról megvizsgálni. Mire költ az ingatlantulajdonos egy homlokzati hőszigetelés esetén? A vakolat, az alapozó, a színező anyag, a szigeteléshez felhasznált ragasztó, az állványozás és a mindezekkel járó munkadíj állandó költségnek bizonyulnak. Mindegy tehát, hogy a szakemberek milyen vastag szigetelőanyaggal dolgoznak, munkájukért és az ahhoz használt alapanyagokért így is-úgy is ugyanazt a díjat kell fizetni.

Kellemes belső mikroklíma évszaktól függetlenül

Sokan a hőszigetelésre elsősorban a téli hideg kapcsán gondolnak. Tény pedig, hogy a nyári időszakban is kiemelt jelentőséggel bír az, hogy milyen hőszigetelő anyagok állnak rendelkezésre. A felhasznált szigetelőanyag minél vastagabban szolgálja a belső hőmérséklet alakulását, annál kellemesebb lesz az ingatlanban tartózkodni. Nyáron kint rekeszthető a tikkasztó meleg, télen pedig kevesebb fűtéssel is elérhető a szükséges belső hőmérséklet.

Penészmentes otthon

Az átnedvesedett falaknál aligha lehet problémásabb dolgot elképzelni. Ennek azonban esélye sincsen akkor, ha a megfelelően vastag hőszigetelő anyagot választjuk. A penészfoltok akkor alakulnak ki, ha a nedves, hideg falfelületeken lecsapódik a lakás levegőjében levő magas páratartalom. Hogyan kerül oda a nedvesség? A főzéssel, mosással, mosogatással, sőt, a kilélegzéssel is nő a helyiség páratartalma. Ettől a legkönnyebben a kereszthuzattal történő szellőztetéssel szabadulhatunk meg, de a páramentesítő készülékek is remek választásnak bizonyulnak. Ha azonban ez nem történik meg, vagy nem elég hamar, akkor a pára lecsapódik a falakon, ahol a penészgombák képződésének teremt alapot.

A penész nem csak a falakat elcsúfító fekete foltok miatt érdemel figyelmet, hanem a lakásban rendszeresen tartózkodók egészségi állapotának apropóján is. A légúti problémák vagy az allergiás jellegű panaszok gyakran a penész jelenlétére vezethetőek vissza.

Nyári forróság helyett elviselhető belső mikroklíma

Míg télen a fűtési költségekkel kell állandóan számolnunk, addig nyáron a hűtésre igaz ugyanez. Nem mindegy azonban, hogy a klíma mennyit működik, vagy milyen hőmérséklet van anélkül otthonunkban. A 15 cm feletti homlokzati hőszigetelés, és a 30 cm feletti padlásfödém szigetelés esetén akár 6-8 fokkal hűvösebb lehet nyáron a lakásban. Ez pedig nem elhanyagolható szempont akkor, ha kint 36-37 fokos kánikula uralkodik. Sokan nem bírják a klíma használatát, vagy egyszerűn nem szívesen költenének annak beszerzésére, beüzemelésére, állandó alkalmazására. Ilyenkor a vastag hőszigetelés hozhat megoldást.